|
Akvárium típusok
Mielőtt
akváriumot hozunk létre, el kell dönteni, hogy édesvizi, vagy sósvizi
legyen e.
Sok embernek akkor tetszik meg az
akvarisztika, mikor meglát egy jól tartott tengeri akváriumot
egzotikus korallokkal, ingó
tengerirózsákkal és mutatós trópusi halakkal. Azonban a költségek
elbátortalaníthatják a kezdőt, mikor először kezd felszerelni ilyen
típusú akváriumot. Az édesvízi tartály egyszerűbb választásnak bizonyul
az első akvárium felszerelésekor.
A
legszembetűnőbb különbség az édesvízi és a tengeri akvárium között a
sós
víz hozzáadása. Az édesvízi tartály csak tiszta, klórmentes vizet
igényel. A sósvízi tartályok azonban tengeri só hozzáadását igénylik,
amit akvarisztikai boltokban lehet beszerezni.
Az
asztali sóval ellentétben a tengeri só nagyon sokféle oldható
ásványi anyagot, amik
szükségesek a tengeri élethez. Többféle tengeri só kapható, és a
tartandó fajták szerint kell választani. Egy
hidrométer segítségével mérhető a sómennyiség és a víz fajsúlya. Ha
az akvárium a megfelelő só-mennyiséget tartalmazza, fel lehet tölteni
édesvízzel és a következő vízcseréig ez megfelel.
A
legtöbb édesvízi tartály néhány fajta szűrést igényel, gyakran lég-és
vízszivattyú kombinációját és olyan szűrőaljakat mint a szivacs,
karbon, vagy a kavics. Ezen túlmenően, a tengeri tartályokba
szükségesek a fehérje rakéták, más néven a hab frakcionálók. Ezek az
eszközök eltávolítják a vízből azokat a szennyeződéseket, amelyek túl
kicsik ahhoz, hogy a hagyományos szűrők kiszűrjék.
Az élő kövezet egy olyan szűrési mód, ami a legnépszerűbb, ha nem a
legalapvetőbb a tengeri tartályokban.
Egy darab rég halott korall
otthonul szolgál különböző algáknak, és apró organizmusoknak amik
segítenek megtisztítatni a vizet, feldolgozzák a biológiai
hulladékokat, és stabilizálják a víz kémiáját.
Nem mellékesen a jól
benépesített élő kövezet megakadályozza a túlzott alganövekedést. Az
élő kövezet és egyéb filtráló fajok követelményei miatt a legtöbb
tengeri tartály igényel egy vízforgatót, hogy növelje a víz
mozgását.
Az
óceánok sokkal nagyobbak és változatosabbak, mint
egy átlagos tó vagy
folyó, ennek eredményeképpen a tengeri fajok sokkal
érzékenyebbek a
környezetváltozásra, mint
az édesvízi fajok. Optimális hőmérsékletet kell a
fajok számara meghatározni és figyelni kell őket. A víz kémiai
anyagait, mint a PH-értéket, a foszfátot, nitrátot, kalciumot és
másokat gyakran kell mérni egy új tartályban, és ritkábban a már régebb
en létrehozottakban. A gerinctelenek, mint a csiga, anemóna és a korall
még kevésbé képesek alkalmazkodni a vízminőséghez, mint a halak.
Egy szélesebb tartály több mozgásteret
biztosít a kezdő akvarista
számára, mivel a nagyobb mennyiségű víz hajlamos lesz elnyelni ai
hőmérséklet-változásokat és kémiai változásokat is. A 75 literes
tartály megfelelő választás kezdő édesvízi tartálynak, de 120
literes vagy még nagyobb szükséges az első sósvízi akvárium
felállításakor. Amellett, hogy a nagyobb méretű tartály berendezései
nagyobb költségekkel járnak, a tengeri fajták is sokkal drágábbak
mint az édesvízi halak. Tehát a tengeri hal ára és érzékenysége kiváló
okot nyújt a minőségi felszerelésbe való befektetésbe. A tengeri halak
nem szeretik a sűrűséget
mint az édesvízi halak, tehát a sósvizi tartályok kevesebb halat
tartalmazzanak, mint az édesvíziek!
Van egy
harmadik, kevésbé ismert lehetőség is az édesvízi és sósvizi tartályok
között: a brakkvízi tartály. Ez szimulálja a mocsarakban, folyókban és
folyótorkolatokban található környezet, ahol az óceán találkozik a
friss vízzel, és ahol hígított a sótartalom. E környezetbeli fajok
jobban kibírják a só szint és a vízminőség változásait, mint az
édesvízi vagy sósvizi fajok.
A brakkvízi akváriumok alapvetően az édesvízi akváriumok felszerelését
igénylik, tengeri só hozzáadásával és egy hidrométerrel , ami a víz
fajsúlyát méri. Nem minden akvárium-ellátó bolt hozat sós vízi
fajtákat, de párat fellelhetünk édesvízi körülmények között tartva, és
lassan hozzászoktatva a kevert sós szinthez.
|
|