|
A berni pásztorkutya
A
legenda szerint a római
légiókkal együtt érkezett Svájcba. Itt keveredett a helybéli
pásztorkutyákkal
létrehozva a svájci pásztorkutyát.
A
XVIII, XIX. Századra a bernit
olyannyira
kiszorította a látványosabb megjelenésű bernáthegyi, hogy a fajta
majdnem
kihalt.
Az utolsó pillanatban egy lelkes berni polgár kezébe vette a
fajta
sorsát. Néhány a távolabb eső völgyben fellelt még romlatlan, tiszta
fajkutyákat összegyűjtötte.
Áldozatos
munkájának köszönhető, hogy a
fajtát
1904-ben bejegyezték a Svájci Kutya
-törzskönyvbe,
mint első
"Dürrbachi" kutya. Néhány évvel később aztán a fajtát Berner
Sennenhundnak nevezték el.
És,
hogy milyen mentalitású a berni
pásztor?
Ez az a fajta, aminek szinte nincs rossz tulajdonsága.
E kutyák értékét évszázadokon
keresztül kizárólag a használhatóságuk határozta meg. Ennek vetettek
alá
mindent, és a szigorú szelekciónak köszönhetően a fontos tulajdonságok
egyre
mélyebben rögződtek a fajtában.
A fajta még ma is őrzi a jó
pásztorkutya
jellemzőit. Területét, gazdáját ösztönösen védi, erre nem kell
tanítani.
Ha
idegen érkezik a házhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda és ennek
megfelelően
reagál ő is.
Nem ugatós vagy vad, de
határozott és félelmet nem ismer.
Nem egygazdás, inkább igazi családi
kutya.
Rendkívül intelligens és könnyen kezelhető.
Ez fajta meglehetősen gyorsan tanul. Elég értelmes ahhoz, hogy
megértse, mit akarnak tőle, s általában készségesen engedelmeskedik.
Nagyon érzékeny gazdája hanghordozására. A legjobb eredmények akkor
érhetők el vele, ha nyugodtan, szeretettel és következetesen bánnak
vele.
Manapság
a bernit legtöbben
társként, hobbikutyaként tartják, de fontos, hogy érezze szükség van
rá. Ne
hagyjuk unatkozni, szereti a társaságot, szeret mindig ott lenni, ahol
történik
valami. Akkor a legboldogabb, ha a családdal elmehet kirándulni,
nyaralni.
A berni pásztorkutya rendszerint csodálatos
játszótárs a gyerekek számára, akiket meg is védelmez.
A macskákkal és
egyéb háziállatokkal is jól megfér, mivel a vadászösztön szinte
teljesen hiányzik belőle.
Baj esetén gazdája mindig számíthat rá. A
család barátaival szemben békés és barátságos.
Egyes példányai
hatalmaskodóan viselkedhetnek más kutyákkal, de a többség gond nélkül
együtt tud élni fajtársaival.
A berni pásztorkutya mellkasa széles,hátvonala
vízszintes, lágyéka erős, fara enyhén lekerekített. Farka a csánk alá
lóg, de a földig nem ér le, a kutya szablya formájúra hajlítva tartja.
A válla lapos, izmos, hosszú és ferde. Lábai masszívak, erősek. A nyak
izmos, közepes hosszúságú. A fej erős. Közepes nagyságú, háromszög
alakú fülei magasan tűzöttek, a fej mellett lelógók. Szemei
mandulavágásúak, szemhéjai feszesek.
A kutya szőre félhosszú, szálai egyenesek vagy enyhén hullámosak. A
berni pásztorkutya alapszíne mélyfekete, cserbarna és fehér
rajzolattal. A cserbarna foltok csak a szem fölött, a pofán, a lábakon
és a mellen lehetnek. A fehér rajzolat a homlokon látható szimmetrikus
orrcsíkból, és a szügyön lévő kereszt alakú foltból áll. A mancsok és
farok vége általában fehér. A nyakon is lehet fehér folt. A szeme
sötétbarna.
|
|
|