|
Chow-chow, az ősrégi kedvenc
A
chow-chow őseiről nagyon keveset
tudunk: valószínű a tibeti
masztifftól származik, mely több száz éve kihalt már.
Mongóliából származik, onnan került Kína
császári
udvaraiba. Európában először Angliában fordult elő. A XIX. század
végén a
walesi herceg birtokában volt egy példány.
Ezután terjedt el a
fajta a
világ minden tájára.
A
chow-chow középtermetű kutya (a kanok marmagassága 48-56, a szukáké
46-51 centiméter), ennek ellenére igen izmos, nem az a tipikus
szobapamacs,
aminek sokan gondolják.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy
annak
idején medvére és kígyóra vadásztak vele.
Sok színben előfordul,
leggyakoribb a
vörös és a fekete, de vannak olyan különlegességek, mint a fahéj-, a
krém- vagy a kék színárnyalatú
kutya.
A
hosszúszőrű változat ismertebb, mint a rövid, mely napjainkban
reneszánszát éli. Köszönhető ez a tenyésztőknek, akik a kihalás
széléről hozták
vissza ezt a típust.
A fajta
ápolása a hosszú szőr miatt - még a rövidebb szőrzet esetében is
- nagy odafigyelést igényel, különösen a vedlési időszakban,
mivel könnyen
csomósodhat, vagy betapadhat. Nyár végén, illetve ősszel a szőrzet
sűrűsége
miatt több odafigyelést igényel az ápolás, mert a játék közben szőrbe
kerülő
magok és elszáradt növénydarabok csúnya sebeket, gyulladást is
okozhatnak.
Természeténél fogva tiszta állat, ezért fürdetése félévente egyszer
ajánlott.
Csak erre
a fajtára jellemző, hogy nincs úgy nevezett
"kutyaszaga", emiatt a többi kutya kiközösíti őket, és néha rájuk is
támadnak.
Nem agresszív típus, de ha fenyegetve érzi magát vagy
gazdáját, akkor
a végsőkig küzd.
Harcmodorát a többi fajtával ellentétben nem a tépés,
hanem
sok, kisebb, mély sebet okozó harapás jellemzi.
A chow-
chow általában nyugodt természetű, a nap nagy részét heverészéssel
tölti, ám nagyon éber, semmi sem kerülheti el a figyelmét.
Természetének
legjellemzőbb vonása az igen fejlett öntudat, mely mellé erős
személyiség
társul.
Nem túl jól idomítható (agility versenyeken sem indítják), bár
régebben
egyes példányokat, mint szánhúzót vagy őrző-védőt alkalmaztak
munkakutyaként.
Nagyjából öt hónapos koráig kiválasztja gazdáját, akihez azonban élete
végéig
hűséges marad, akkor is, ha évekig nem találkoznak.
Makacs és
önfejű természete miatt sokan nem kedvelik, de aki egyszer
megtapasztalta már ennek a magának való kutyának a szeretetét, soha
többé nem
vágyik másra.
Forrás: helloinfo.hu
|
|
Magyar üzlet
Egyszeri befektetéssel, és két ember meghívásával szép
jövedelmet érhetsz el.
Hogy
hogyan?
Nézd meg
itt.
|
|