A karthauzi macska

A karthauzi macska a legrégebben tenyésztett fajták egyike. A karthauzi szerzetesek hozták magukkal Afrikából.  
A  karthauzi (chartreux) nevet először XVII. század végén kapta.

A karthauzi macska rős robusztus típusú, nem zömök,  nem is klasszikus, elegáns vadság sugárzik belőle. 
Testfelépítése miatt a karthauzi ruganyos és fürge macska, kifinomult, soha nem durva és nem ügyetlen. A kandúr sokkal nagyobb, mint a nőstény. Lassan érő fajta. 
Bundája vízhatlan, a bunda szerkezetére, a bunda és a szem színe, a korral változhat.

Feje és nyaka széles, trapéz alakú.  Magas, puha kontúrú homlok, az orr egyenes és közép hosszú, széles, vízszintesen elhelyezkedő szemekkel. Viszonylag kis pofa, keskeny és elvékonyodó párnákkal.  
A nyak rövid.
Fülei közepesen hosszúak és szélesek, a fejen magasan tűzöttek, nagyon egyenesen állóak.
Szemei kerekek és nyitottak, éberek és kifejezők. Színük a réz-sárgától az aranyig terjedő, tiszta, mély, ragyogó narancsszín a kívánatos.

Robusztus fizikum, középhosszú, széles vállal és mély mellkassal. Csontozata és izomzata erős. A farok mérsékelten hosszú, erős, oválisan elvékonyodó.

Szőrzete közép-rövid és némileg gyapjas szerkezetű. A nyakon és a széleken juhszőrzethez hasonló, rugalmas aljszőrzet, hosszabb, védő fedőszőr. A gyapjasság mértéke függ a kortól, a nemtől és a lakhelytől. 
Selymes, vékonyabb bunda lehet a nőstényeknél és két évnél fiatalabb macskáknál.

Színei a kékes szürke minden árnyalata, a hamuszürkétől a palaszürkéig, a szőrvége ezüstözött. Hangsúlyos a szín tisztasága és inkább az egységes árnyalat. Az orr bőre palaszürke, az ajkak kékek, a mancsok vakond-rózsaszínűek.