Három
fajta (szentbernáthegyi, kaukázusi juhászkutya, orosz foltos
kopó) keresztezése útján hozták létre - a volt Szovjetunióban - ezt a
kutyát, mely egyesíti a bernáthegyi nyugodt, csendes természetét a
kaukázusi robbanékonyságával, fürgeségével, és az orosz foltos kopó a
kiváló szimatával.
A
moszkvai őrkutya - szolgálati őrkutya!
Testalkata ennek a célnak van
alárendelve!
Noha kezdetben mindenekelőtt nagyszerű
fizikuma és őrző-védő alaptermészete miatt alkalmazták, ám igen jó
nyomkövetők is. Hihetetlenül erőteljes, mégis mozgékony, könnyen
képezhető, engedelmes kutya, amely gazdája parancsára - ha a szükség
úgy kívánja, önállóan is!- azonnal támad, és mindenáron megvédi annak
életét.
A moszkvai őrkutya hatalmas termete miatt
sokan azt gondolják, hogy egy barátságtalan eb. Az igazság az, hogy
megbízható és éber őr, ugyanakkor végtelen nyugodt és csöndes, melynek
révén nagyszerű családtag válik belőle.
A gyerekekkel nagyon türelmes és elnéző, szívesen aláveti magát minden
játéknak. Nem akaratos, lesi a gazdájának még a gondolatát is.
Az idegenekkel szemben általában barátságos
vagy közömbös, s
higgadtsága, türelme egészen addig tart, amíg veszély nem fenyegeti
szeretteit, otthonát. Éppen ezért nem tanácsos az idegennek az ő
jelenlétében túlságosan hangoskodni, gesztikulálni, mivel jól
fejlett természetes védőösztönével az ilyen megnyilvánulásokat esetleg
családja elleni támadásként értékelheti, és a védelmükre kel. Márpedig
ezt
aligha ússza meg valaki ép bőrrel! Általában hasonlóan türelmes az
idegen kutyákkal is.
Mind a tartását, mind az
éghajlati
körülményeket tekintve igénytelen.
A kan nagyobb termetű,
erőteljesebb, feje
masszívabb, a szuka kisebb, testalkata finomabb.
A moszkvai
őrkutya
koponyája masszív, széles, homloka kissé domború, a homlok és a pofa
között jól kivehető átmenettel. Arcorri rész (pofa) keskenyedő, a
koponyával megegyező hosszúságú, vagy rövidebb. Orrháta egyenes,
orrtükre fekete.
Fogai nagyok, fehérek, metszőfogai ollósan záródnak
A fül nem
nagy, magasan
tűzött, lógó, a szemboltívek vonala fölött elhelyezkedő, háromszög
alakú.
A szem
kicsi,
sötétbarna, szemhéja feszes, tekintete tartózkodó.
A nyaka
masszív, rövid. Vastag,
rugalmas, bőre feszes, csak a nyak alsó részén kis fokban lebernyeges.
A kutya mellkasa széles, mély, könyékig érő,
domború, a törzs hátulsó
része felé kiszélesedik.
A hasa kissé feszes, a mellkas alsó vonala fölé mérsékelten felhúzott.
A moszkvai őrkutya
szügye erőteljes,
izmos.
A mellső végtagjai jól
izmoltak, erős csontozatúak.
A hátulsó végtagjai erősek, jól izmoltak, oldalról nézve
enyhén meredek szögeléssel.
A farka nehéz, csánkig ér. Akcióban a hátvonal fölé ér, ívben
visszahajlik. A moszkvai őrkutya farka hosszú, jól fejlett
aljszőrzettel, a nyaki részen sörényt, az alsó lábszár, a comb, a csánk
hátulsó részén zászlószerű képződményt alkot.
A moszkvai
őrkutya
színe vörös- fehér jegyekkel, fekete szimmetrikus maszkkal. Szügye,
gallérja, a farok vége és végtagjai fehérek.
