|
Univerzális munkakutya- a mudi.
Talán
nincs még egy
olyan fajtánk, aminek életét a mai napig is
ennyire a munka határozná meg. Juhászok, pásztorok mellett számos
példány
teljesít szolgálatot, mindannyiuk megelégedésére.
A mudit tartó ember
sosem az
esztétikai értékét tartotta elsôdlegesnek segítôjében, hanem a
szolgálatkészséget, munkabírást, igénytelenséget.
Származásáról
homályosak az ismereteink.
Egyesek szerint a
XIX.században alakult ki,
mások szerint 2-300 évvel
előbb is őrizték az állatokat.
Erre utal,
hogy számos természettudósunk mudi jellegû ebeket írtak le
mûveikben a lábasjószágok mellett.
A tenyésztôi munka
elsôdleges célja hosszú évtizedekig a fajta fennmaradása, a
kipusztulástól való
megmentése volt. Gyakorlatilag az 1990-es évek közepéig a
legveszélyeztetettebb
kutya fajtaként tartották számon a mudit.
Hazánkban a
pásztoremberek karakán, félelmet nem ismerô, fogós jelleme miatt nagyon
becsülik. Disznók, szarvasmarhák, bivalyok, sôt még a tiszteletet
parancsoló
szürke marhák is
respektálják a pattogó kis parancsnokokat.
Szabolcs, Nógrád, Tolna,
Somogy
megyékben szinte a legelterjedtebb fajta a juhászok
segítôjeként.
Nagyatád
környékén, és Tolna egyes részein a mudi egyik különleges
színváltozatát a
cifrát (szürkés, feketés márványozott jellegû) használják
elôszeretettel,
hosszú generációk óta. Az említett cifrán kívül a feketét, a
barnát, a
fehéret, a fakót, a hamvast (kékes) is találunk.
Érdekes felfedezés,
hogy a mudi a vaddisznós vadászatokon elsôrangú
hajtókutyaként mutatkozott be.
Újabban a katasztrófa kutyák
közötti
is felbukkannak. Erre a munkára kitûnô szimatuk, boszorkányos
ügyességük,
kitartásuk teszik alkalmassá ôket.
Házôrzésre,
személyvédelemre is határozottan alkalmas. Ok nélkül nem ugat, de
elôszeretettel kimutatja a foga fehérjét, ha beavatkozást igénylô
esemény
történik
Kis testmérete (38–47 cm) a lakásban való tartásnál elônyös,
nem
mellékes ebbôl a szempontból a nagyfokú alkalmazkodóképessége
sem.
Különlegessége, a
szennyezôdéseket szinte taszító szôrtípusa.
Sokan tapasztalták egy-egy kimerítô terelômunkával eltelt nap után,
hogy a
pocsolyában jólesôen dagonyázó mudi bundája egy óra múlva visszanyerte
eredeti
csillogását, tisztaságát.
A táplálást illetôleg
a
mudi rendkívül kisigényû. Az ételt jól hasznosítja a szervezete. Egy
kifejlett
mudi tápanyagszükséglete-a pásztoroknak köszönhetően- mindössze
háromnegyede a vele megegyezô
testméretû
fajtákénak Ők sohasem
kényeztették el az ebeket, de nagyon megbecsülték a kiemelkedôen
dolgozó
mudijaikat. Emiatt különlegesen szívós, egészséges, edzett ez a fajta.
Napjainkban
örvendetes jelenség az, hogy egyre több sportkutyázással és kiképzéssel
foglalkozó
ember fordul érdeklődve a magyar kutyafajták felé, azokon belül is a
mudi felé.
A fajta szerelmesei is felismerték a sport és kiképzés jelentősségét a
munkaképesség felmérésében, megőrzésében és fejlesztésében.
A
mudi pásztorkutya, ezen belül is terelőkutya. Megértéséhez
elengedhetetlen a
jellemét kialakító tényezők ismerete.
Terelés helyett találóbb kifejezés a
hajtás (régebben a mudit
hajtókutyának hívták!) Az állatokat inkább hátulról közelíti
meg a kutya,
gyorsan,
lendületesen futva. Hangos csaholással bírja jobb belátásra a jószágot,
és nem
retten vissza a tettlegességtől sem. Csánkba, marba, lapockába szívesen
csíp,
marhák esetében akár foghat is. Ennek mértékét az állatok konoksága, és
a
pásztor egyéni ízlése is meghatározta.
Fontos volt, hogy legyen a
mudinak
tekintélye a falka előtt, de felesleges stresszt, főleg sérülést nem
okozhatott.
Az
a tény, hogy a Kárpát-medencéből folyamatosan kiszorultak a
nagyragadozók
(farkas, aranysakál), erősen csökkentette a velük küzdeni tudó
nagytestű kutyák
használatát.
Így a nyájőrzés csökkenő terhét is képes volt a mudi
átvenni.
Gyakorlatilag az egyetlen veszélyforrás a nyájra két lábon érkezett. A
tolvajok, szegénylegények észrevétele, jelzése is a mudi feladata
lett.
Sötétedéssel a mudik éberebben figyelik környezetüket, morgással, még
inkább
hangos csaholással jelzik a közeledő idegent.
A juhásznak
feltétlen
engedelmességgel is tartozott, annak szavát, parancsát soha nem
bírálhatta felül. De számos olyan eset adodhat amikor amikor a mudinak
önállóan kell dolgozni.
Ilyenkor a jó mudi remekül megállja a helyét.
Korunk
talán legnépszerűbb kutyás sportja az agility, talán az egyik
legszemélyreszabottabb feladat a mudiknak. Könnyű motiválhatóságuk, és
fent
említett tulajdonságaik ideális agilitissé teszik őket.
Idősebb
és fiatalabb muditartók közt régi vitatéma a mudi „engedelmes” munkája.
A már
annyiszor emlegetett csodálatos terelőkutya tulajdonságoknak
köszönhetően a
mudi gyönyörű engedelmes–munkát tud produkálni megfelelő kiképzés
mellett.
Munkakutya
vásárlásnál a belső tulajdonságok mellett fokozottan fontos az
egészségügyi
tulajdonságok ismerete is fajtánként. A mudi ilyen szempontból a
legszerencsésebbek között van. Gyakorlatilag örökletes betegségektől
mentes a
fajta. .
Jellemző
a mudikra, hogy a hazai klímát jobban viselik a más éghajlatról
származó
társaiknál. Sokkal jobban teljesítenek 30 C
fok felett is.
|