|
Sziámi macska
Sziámban,
azaz a mai
Thaiföldön
már az 1300-as években ismerték és tartották. Az európaiak közül minden
valószínűség szerint Peter Simon Pallas német természettudós
pillantotta meg
elsőként a sziámit 1794-es Kaszpi-tengeri expedíciója során.
Pallas leírása
nyomán hamarosan legendák keltek szárnyra
ezekről a templomi macskákról. Az első példányok az 1800-as
években érkeztek Angliába
a sziámi brit nagykövet által.
A mai
sziámiakhoz
képest ezeknek az
első egyedeknek még
kerekebb volt a fejformája, tömörebb a
testfelépítése. Az 1960-as
évek
szelektív tenyésztése azonban megváltoztatta a sziámiak
alakját. A mai
sziámi
elegáns, karcsú macska, afféle "manökenalkat"a társai között.
A sziámi macskának
lenyűgöző az intelligenciája,
rendkívül temperamentumos, felülmúlhatatlan az önfejűsége, és
csodálatra méltó
képessége van akaratának érvényesítésére.
Bőbeszédűsége is közmondásos,
mindig,
minden helyzetben hallatja rekedtes, kellemetlen hangját.
A sziámit egyesek
mutációnak tartják, mások úgy vélik, hogy
a nyugat-afrikai aranymacska leszármazottja.
Mindenesetre
Dél-Ázsia buddhista templomaiban ma is ott él szabadon a burmai
macskával
egyetemben.
Közepes testméretű,
elegáns, karcsú és izmos macska.
Csontozata légies, teste hosszú és hajlékony. A lábai hosszúak és
karcsúak., a
mancsai kecsesek és oválisak. Az ostorszerű farka nagyon hosszú és a
vége felé
elkeskenyedik.
Feje ékalakú, az orra hosszú és egyenes, fülei
hatalmasak,
széles alapúak és hegyesek. Szemei mandulavágásúak, színük élénk, mély
kék.
Szőre nagyon rövid, fényes, selymes és testhez símuló.
Sok színváltozata van. Ezek a fóka, kék, csokoládé, lila, vörös, krém,
fahéj,
valamint ezek cirmos és teknőc változatai. A jegyek lassan alakulnak
ki, míg a
macska teljesen ki nem fejlődik. A kölykök teljesen fehéren
jönnek a világra.
Az idősebb macskáknál a testszín sötétedhet.
A sziámi figyelmes
és tanulékony állat. Odaadóan ragaszkodik
gazdáihoz, szereti a társaságot és rendkívül rosszul tűri a magányt.
Egyenesen
sértésnek veszi ha órákra magára hagyják a lakásban.
Más cicákkal jól
kijön, érdemes egyszerre kettőt tartani,
és garantáltan nem fognak unatkozni. Kiválóan ugrik, így még a
szekrény
tetején sincs semmi biztonságban.
Nagyon kedvelik a napi
szépségápolást, egy puha kefével érdemes naponta eltávolítani
bundájukból az
elhalt szőrszálakat.
|
|
|
