A teknősök

A teknősök a Testudines (vagy Chelonia) rendet alkotó hüllők. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már voltak teknősök. Ma körülbelül 300 ismert teknősfaj él a világon. Gerinces hüllő, négy lába van és egy, teknője, amit páncélként használ, ha támadás éri.

 A teknősökre leginkább  a páncéljuk jellemző. A  páncél egy belső  csontos vázból, egy  vékony hámrétegből és  ezt borító elszarusodott lemezekből áll. 

A teknősök tüdeje feltűnően nagy, a testtérfogat 14 %-át teszi ki. Egyes teknősök egy levegővétellel akár 2 órát is el tudnak tölteni a víz alatt.   

Alapvetően vízi és  szárazföldi teknősök  vannak. A vízi teknősök ragadozók. Nincsenek fogaik, viszont nagyon erős és éles szarukáva található a szájukban.
A szárazföldiek növényevők. Ez azért alakulhatott így, mert a teknős gyorsan úszik, de a szárazföldön meglehetősen lassan mozog (legalábbis lassabban, mint a prédaállata). 

Tojással szaporodik. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. 
Léteznek azonban olyan teknősfajok is, ahol  genetikailag meghatározott, hogy milyen nemüek lesznek. 

A Kárpát-medencében egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. A mocsári teknős nálunk védett állat.
Állattartóknál a teknősök rengeteg faja él. Legjellemzőbb a vörösfülű ékszerteknős, amely sajnos a mocsári teknőssel azonos élettérben él, ezért annak állománycsökkenését okozza a régióban. 
Ez a felelőtlen teknőstartók hibája, akik a megunt kedvenceiket eleresztik a szabadban.