A török van macska

A fajta nevét a Délkelet-Törökországban található Aratát-hegység lábánál fekvő Van tóról kapta. A török van szőrzete, és annak mintái jól alkalmazkodtak a szélsőséges időjáráshoz, mely azon a területen uralkodott (forró nyár, hideg tél).

A török van nagytestű, izmos, erős és hosszú macskafajta. Mély és széles mellkasa van, erős csontozatú.
Közepesen hosszú, izmos lábai, és kerek mancsai vannak. Bozontos farka aránylik testéhez.
A fajta jellegzetessége a széles, robosztus, ék alakú fejforma. Pofacsontja széles, álla erős. Fülei nagyok, belül teljesen szőrösek, egyenesen és közel állnak egymáshoz.
Szemei ovális alakúak, enyhén dőlnek. Általában  világosközép  borostyánszínű a szemszíne,  de lehetséges akék és a  felemás szemszín is.
 A hosszú szőrzete puha,  selymes tapintású.
 
Farka bozontos és vastag. Híres a van-mintázatáról. Nagyon fontos a színeloszlás. Fején egy egyszínű folt van, ami a szemeket nem éri el, és a fülek hátsó részén sem lóg túl, középen pedig kettémetszi egy fehér, függőleges sáv. Farka teljesen színezett. A fehér színének krétafehérnek kell lennie.

A török van egy igazán karakteres, erős egyéniséggel rendelkező macska. Nem tűrnek el mindent zokszó nélkül. Nagyon játékos és aktív.
Általában egy embert választ ki magának, akihez ragaszkodik, neki tartogatja szeretetét. Persze a család többi tagját is elfogadja, de valójában csak egy olyan személy van, aki igazán fontos a számára.
Imád vadászni, emellett nagyon kitartó.
Nem fél a víztől, de az nem jellemző, hogy csak úgy szórakozásból bemenne úszni egyet, viszont ha vadászatról van szó, akkor nincs előtte akadály.

A teljes fejlettség eléréséhez a török van macskának 3-5 év kell.
Mivel eredetileg természetben élő, szabad állatok voltak, ezek a macskák szívós, erős állatok jó ellenállóképességgel. Gondozásuk is egyszerű.

Önállóak, jól viselik az egyedüllétet, intelligens, kíváncsi, nyugodt állatok, melyek kiváló társaságot nyújtanak.